Ön mennyire érzi magát katolikusnak?

Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát? – szól az ominózus népszámlálási kérdés, aminek kapcsán kétszer is felszólalt a katolikus egyház, tekintve, hogy az online választható opciók közt nem szerepelt a „katolikus” jelző, csak mindenféle alegység.

A probléma szerdára megoldódott, most már online is vallhatjuk magunkat katolikusnak, egyéb előtag nélkül. Az egyéb vonatkozó opciók azonban valamiféle gondolkodási zavarra, káoszra utalnak a hitbéli hovatartozás mibenlétét illetően.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleménye azt írja: a papír kérdőív esetében tetszés szerinti szöveges válasz adható, az elektronikus kérdőív esetében a választ egy legördülő listából lehet kiválasztani, amely listán a katolikus megnevezés önmagában eddig nem szerepelt; a válaszadó ennél árnyaltabb meghatározások közül tudott csak választani. A Magyar Katolikus Egyház kifogásolta ezt a megoldást. A félreértés technikai okokra vezethető vissza, amikor ugyanis a KSH az egyházakkal is egyeztette a kérdőívet, egy olyan válaszkategóriákat tartalmazó listát küldött meg véleményezésre, amelyen a majdani feldolgozás során használandó vallási közösségek elnevezései szerepeltek – közölték. Ezek sorában valóban megjelent a “katolikus” megnevezés is, amelyet a statisztikusok csak a feldolgozáskor mint átfogó kategóriát terveztek használni. A válaszadóktól viszont eddig inkább a pontosabb megjelölést várták, és csak a statisztikai elemzésekben tervezték – igény esetén – összevonni az egyes katolikus vallási közösségeket megjelölők adatait – tették hozzá.

Az egyszerű katolikus jelző választhatóvá tétele azonban szerintem csak a probléma felét oldotta meg. Miért is? Amiatt, amire Szerdahelyi Csongor is felhívta a figyelmet a mindennapi.hu-n: mikor a püspökei által (is) hitének megvallására bátorított személy elkezdi a betűket beírni a rovatba, hogy „ka…”, akkor a rubrika hirtelen listává alakul át, és a fogyasztói társadalom széles választékával találja magát szemben. Dönthet, hogy ő bolgár katolikus, vagy Emmaus Katolikus Karizmatikus Közösség (!), vagy Fülöp-szigeteki katolikus, vagy görög katolikus, vagy Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye (!), vagy helvét (svájci) katolikus, vagy huszita katolikus, vagy Magyar Görög Katolikus Egyház (!), vagy Magyar Katolikus Egyház (!), vagy Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulási Közösség (!), vagy Miskolci Görög Katolikus Megújulási Mozgalom (!), vagy Németajkú Katolikus Gyülekezet (!), vagy ókatolikus, vagy örmény katolikus, vagy (na végre) római katolikus, vagy román katolikus, esetleg rutén katolikus. 
 
Ez hajmeresztő. A kérdőívben szereplő listát tudnám még folytatni: ferences katolikus, katolikus cserkész, katolikus bélyeggyűjtő, katolikus újságíró szövetség, Cselédlányok Szent Zita Egylete, rózsafüzér társulat, katolikus legényegylet, felsorolhatták volna a világ összes nemzetét, mert minden népből vannak katolikusok, összesen úgy másfélmilliárdnyian a világ minden pontján. Itt összekeveredve szerepeltetnek legkülönbözőbb dolgokat. Egyházakat, felekezeteket, egyházmegyéket, egyesületeket, etnikumokat és hagyományőrző csoportokat.

Holott mindezek a  csoportosulások, közösségek, intézmények, szervezetek a katolikus egyház részét képezik. És ugyanez a helyzet a reformátusok és evangélikusok esetében felsorolt egyéb választható opciókkal is, akik ugyanígy jártak, még ha kevesebb is a választási lehetőség. Gondoltam, felhívom a népszámlálásügyi szóvivőt, mit gondol a kérdésről. Virágh Eszter elmondta: a vallás kérdését nagyon fontos társadalmi-kulturális változónak tekintik, ezért a népszámlálás kérdései között fontos helye van, ugyanakkor a népszámlálás nem helyettesítheti a vallásszociológiai kutatásokat, amelyek sokkal árnyaltabban tudják kezelni akár az egyházak belső tagozódását is. Az önkéntesen megválaszolható népszámlálási kérdés nem az egyházszervezethez való formális tartozásra irányul, hanem arra, hogy ki milyen vallási közösséghez tartozónak érzi magát. Ez pedig nagyon sokféle megfogalmazásra ad lehetőséget a válaszadók részéről. Állítása szerint a listát egyeztették számos egyházzal, felekezettel, köztük a katolikus egyházzal is.
 
Fölvetettem, hogy ezek a közösségek egyrészt a katolikus egyház szervezetéhez tartoznak, másrészt ha ennek a feltérképezése is cél, akkor a lista hiányos, hiszen ha a hajdúdorogi egyházmegye fel van tüntetve, akkor logikusan az összes egyházmegyét is szerepeltetni kellett volna, másrészt az Országos Lelkipásztori Intézet 2006-ban kiadott kötetében – Lelkiségi mozgalmak a magyar katolikus egyházban – 35 lelkiségi közösség szerepel, amelynek többsége nincs feltüntetve a népszámlálás listájában – nem is szólva például a szerzetesrendekről, lovagrendekről. Virágh Eszter ezzel kapcsolatban kifejtette: a lista több forrásból állt össze, így például a 2001-es népszámlálás eredményei, a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) 1 százalékos adófelajánlásai alapján kibocsátott 2011. évi technikai számai, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2007-ben kiadott Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek című könyve, továbbá valláskutatók tapasztalatai alapján.
 
Megkérdeztem azt is: az adatok feldolgozásakor egybe számolják-e ezeket a válaszokat, hogy így megkapják a történelmi felekezetek magyarországi híveinek számát? Virágh Eszter úgy reagált: a válaszok természetesen ilyen részletezettséggel is megmaradnak, de a különböző, eredményekre vonatkozó publikációkban, összesítésekben többnyire összevontan jelennek meg.
 
Fölvetődik ugyanakkor az is: miért nem gondoltak arra, hogy külön kérdést tesznek fel a felekezeti és a vallási közösségi hovatartozásra, hiszen így a hívek választani kényszerülnek a kettő között, ami mindenképp torzítja az eredményt? Ráadásul a többség valószínűleg a katolikus, római/görög katolikus megjelölést használja majd, annak ellenére is, hogy például a katolikus karizmatikus megújulás vagy más katolikus közösség tagja, így aztán a kutatók nem fognak valós képet kapni az egyházon belüli vallási közösségek létszámáról, hisz azok inkább a katolikus jelzőt választják. 

A szóvivő válasza szerint a népszámlálásnak nem lehet feladata mélyrehatóan vizsgálni a kérdést, ez a vallásszociológiai kutatások tárgya kell legyen.  A népszámlálás egy jól megragadható társadalmi változóként kívánja feltárni a lakosság vallási kötődését, mégpedig oly formán, hogy a korábbi népszámlálások adataival is összevethetők legyenek az eredmények, amelyek – ha hitelesek – jó alapot nyújtanak a jövőbeli valláskutatásokhoz. Értem én a szempontokat, de elég könnyen vagy teljesebbé lehetett volna tenni a listát a történelmi egyházak kebelében működő közösségek kapcsán, vagy egyszerűsíteni az egészet. A mostani helyzet felemás, nem hinném, hogy segíti a kutatók dolgát.

dszg

6 Comments

  1. minden további nélkül beírható, hogy “római katolikus” vagy “görögkatolikus”. Innentől kezdve nincs igazi probléma, mert aki arra vetemedik, hogy elektronikusan töltse ki, az nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a felkínált (és valóban teljesen konfúz, kategóriákat keverő) lista melyik eleme hova tartozik. S beírja az iménti két variáció egyikét.

    Arról talán érdemesebb lenne vitát nyitni, hogy a magyar katolikus egyháznak igazából mi is a célja a plakátolással. Mert aki komolyan veszi a hitét, azt nem kell biztatni, külön kérés nélkül is behúzza. Akkor a plakátkampány az álkeresztényeknek szól? (kb.: akit születése után megkereszteltek, esetleg eljutott az elsőáldozásig, netán a bérmálásig, de életének nagyjából semmi köze nincs – és nem is akar lenni – a krisztusi értékrendhez) Nekik meg minek? Értem én, hogy minden juhot vegyünk számításba, de egyrészt ez Egyházunk belügye, másrészt csak nem a felmutatható tömegesség és az ez alapján követelhető anyagi támogatás elérése a cél? A püspöki kar még mindig a népegyház bűvöletében él…

  2. Ezt a felháborító tudatlanságot, dilettantizmust, vallási analfabétizmust, ráadásul a “népszámlásügyi szóvivő” szájából… Egyszerre nevetséges és siralmas. Valószínűleg ennyire kell komolyan venni magát, az egész népszámlálást is, illetve annak majdani végeredményeit, no, meg, ezzel együtt az egész államszervezetet.

  3. nikodémus

    “… a krisztusi értékrend”

    Krisztus sosem papolt az ‘Eredendő Bűn’-ről, sem a ‘kiválasztott nép’ kiválasztottságának elfogadásáról.

    Engedelmes bárány sem volt – magából kikelve forgatta fel a pénzváltók asztalait.

    A katólikusok NEM követik a krisztusi értékrendet.

    Nem is keresztények.

Minden vélemény számít!