Lajosbácsi

Öregapám. Mondtam egy bibliai könyvet, fejezetet, verset, mondta magyarul, csehül, szlovákul, eszperantóul, latinul, ógörögül és héberül.

Folyékonyan írt és beszélt valamennyin. Mondtam egy nevet, mondta az életrajzát. És az országos rokonságét. És az iskolatársakét. A szekrényében három rend szolgálati ruha sorakozott: palást, Luther-kabát és karing. Úgy prédikált, hogy még a legyek is szeppenten hallgatták a kis falusi templom poros ablaktábláin. A hallgatósága csak nagy ünnepekkor volt tizenöt főnél számosabb. De az egyetlenegyért is elutazott a tizenhetedik szórványba. Aztán nyugdíjba ment, és az új pap addig mesterkedett, amíg kikerült a parókiáról. Az utcára. A gyülekezet pénztárosának kis házában húzta meg magát haláláig. Egész élete Isten pazarlása volt.

-bv-

Minden vélemény számít!