A sárga kanca

Amelyik Zarathusztrát a vasútállomásra vitte. Ahol alászállása megkezdődött. Meg a hónaljába harapódott kutya. Az örök nyűg. Amit ölelni kell. A fájás. Ami nélkül talmi az öröm. És a nem fájás. A mozdulatlanság emésztő égése. És a belőle pattanó szikra. Az ék és a vas egymásnak feszülése, amellyel hegyet emelsz… Autentikusan mondva: gondútta a fƏne, hogy sórsfordíttó lƏsz Əz a pár lap. MƏr télleg sűrrűrƏggény… De nem attól, ami történik benne. Meg ahogyan meg van írva. Hanem a szelíd tekintettől, amelyet arcomba ver: Zarathusztra nem lehetsz! Ösztönök, kínlódások, akarások és nem akarások nem tiéid. Zarathuszthy (Ádám) hallgat. Keze üres: semmit nem adott, semmit el nem vett. Hanem vitt. A vasútállomásra. Ahol alászállásom elkezdődött.

B.V.

Minden vélemény számít!