Gérecz Attila nyomában, séták a költő életének fontos helyszínein III., Ítélet

SKMBT_C25015112618530

 

Fő utca 70-78.

Vagy: Gyorskocsi utca 25., Nagy Imre tér 1. , Kacsa utca 4-8.
(Az épület történetének leírása itt olvasható.)

Gérecz Attila életének egyik legsötétebb helyszíne, ahova nem kellett külön elzarándokolnom, mivel nap mint nap autózom, vagy biciklizem el mellette a munkahelyem-otthonom tengelyen. Bár arról sincs pontos leírás, hogy azon a decemberi estén hová vitték először a költőt (Cservenka Gyula barátját visszaemlékezése szerint az Andrássy út 60-ba, valószínűleg néhány hétig Gérecz is ott állta a vallatók ütéseit), de az bizonyos, hogy a Fő utcai ÁVH központban is folytak kihallgatások, és a tárgyalásaik szinte bizonyosan a Katonai Bíróságon zajlottak. A Dr. Horváth Ferenc ügyként kezelt perben kémkedés és összeesküvés volt a vád, összesen huszonnyolc embert tartóztattak le, közülük ötöt ítéltek halálra, és hármat végre is hajtottak, ugyancsak a Fő utcai épületben. Két halálos ítéletet életfogytiglanra változtattak, egy fő egyből ezt a tételt kapta büntetés
ül. G.A. erről szóló versében négy halálos ítéletre utal, lassan hozzá kell szoknunk, hogy semmit nem tudhatunk biztosan: máshogyan emlékszik ő, mást mondanak a levéltári adatok, és más szerepel a Börtönvilág Magyarországon című könyvben is.

 

[Az ítélet]

Az ítélethozás. A bíró
belép, s az esküdtszék feláll.
Süt a nap. Valahol a Lídó
fövenyén mosolyt forr a nyár.
Itt megreped a csönd, a nyíló
szemeken átszáll a Halál.

Négyszer suhint kaszája éle.
A terem csöndes és komor.
S ők állják, mintha egy sem élne,
Hűsen, mint négy ezüst szobor.
S a négy vágás finom sebére,
kivérzik négy gúnyos mosoly.

S e gúnyos görbéjén a szájnak
arcunk fölér és visszanéz.
S egy pillanatig mind így állnak;
mert csúcspontja volt az a rész
a végtelen hiperboláknak,
amelyek íve visszavész.

(Hátrakötik a kezeit.
A hóhér a zsámolyt kirúgja.
A csigát ketten kezelik.
Az arc eltorzul, és kinyújtva
úgy ráng a test még percekig,
mint sátáni hegedűk húrja!)

Gyula teste már nem soká élt.
(Mészben a csontváz is elmállik.)
De mikor a hóhér hozzáért,
hangja kizúdult az utcákig,
süvöltve tovább: “a hazáért
és a népért mindhalálig!…”

A versben megénekelt kivégzett hős Bálint Gyula, az előző részben már említett jó barát volt, akit testvéreivel a Töredékben is megírt.

SKMBT_C25015112618540

Géreczre tíz, majd szigorításul tizenkét évet szabtak ki (eddig szinte minden forrásban tizenöt év szerepel, helytelenül), a harmadik legnagyobb tételként. A komor, szürkévé kopott téglaépület ma is sok ítélethozatal helyszíne, és nem egyszer láttam, ahogy a hátsó traktusánál megáll a rabszállító kocsi, és fejharisnyás kommandósok kísérik be a bilincsbe vert vádlottakat.

Minden vélemény számít!