Mondta, és fellépett a létrára, hogy helyrehozza a viharban szétzilálódott tetőt. Nemigen láthatta pedig, hogy mit csinál, a patakokban szemébe csorgó izzadság miatt, mivelhogy súlyos tériszonya van.
Lelkes, aktív, szolgálatokkal elhalmozott keresztényt nehéz felébreszteni. Különösen úgy, hogy nem találkozol vele.
Szóba sem állok veled - nyilatkoztatta ki szigorúan a kaukázusi, majdhogy keresztül nem döfött a bozontos szemöldökös fekete szemével.
Öregapám. Mondtam egy bibliai könyvet, fejezetet, verset, mondta magyarul, csehül, szlovákul, eszperantóul, latinul, ógörögül és héberül.
Kopottak, piszkosak, csorbák. Állnak ferdén, egyenesen, vagy kidőltek már. Az út mentén, árokban, földbe süllyedve, vagy a lapulevél alatt. Rajtuk vésett szám. Ennyi van mögöttem. És előttem?
Sőt. Mindent. Pontosabban semmit nem mond el „normálisan". Burkolt utalásokkal, példabeszédekkel, tanító történetekkel, szimbolikus látomásokkal, nyolcemeletes szójátékokkal kommunikál, és ha meg is magyaráz valamit, annak sem lövi le a csattanóját (lásd például a magvető példázatát), nehogy azt higgye az ember, hogy akkor most érti.
Istennek ellenállni mégis erény?!... Lehet ezt másképp érteni: „Istennel szemben erősnek bizonyultál és emberek fölött fogsz győzni" (Ter 32:29)? Így méltatta az angyal - már nem Jákób, hanem Izrael erőfeszítését. Miután nem tudta legyőzni.
„A szőlő az isteni gyümölcs. Amikor meggyilkoltuk, kitapostuk utolsó csep vérét és eltemettük a föld alá, az feltámadott, és abból lett a bor" - Szeremley Huba borásszal a szőlő szakralitásáról, a bor és kenyér misztériumáról és személyes hitéről beszélgettünk.
Az egyház nagyon sokat ártott magának a második vatikáni zsinattal - állítja Jankovics Marcell. A rendező az Ember tragédiája megfilmesítéséről, Madáchról és az ezotériáról, valamint saját istenképéről is beszélt az IGEN-nek.
Szerencsétlen fügefa. Nem volt rajta gyümölcs Húsvét előtt egy héttel, egy hónappal fügeérés előtt. Rosszkor nőtt rossz helyre?
Vagy nem… Irgalmas, kegyelmes, szelíd, béketűrő, haragvó, bosszúálló - akárki akármit gondol is róla, az saját személyiségének kivetítése. Objektíve ugyanis a leghalványabb fogalmunk sincs arról, hogy Isten milyen.
Amikor igazán nagy a baj, mi, magyarok össze tudunk fogni - állítja Dr. Kopp Mária orvos-pszichológus, a Semmelweis Egyetem-MTA „Mentális Egészségtudományok" kutatócsoportjának vezetője. A szakember az IGEN-nek az ország demográfiai problémáiról beszélve azt is elmondta, miért nem születnek meg a kívánt gyermekek. Interjú.
Minden évben van jó pár felnőtt megtérőm vagy áttérőm (legtöbbször reformátusból), akik felveszik valamelyik szentséget, és a hagyományos római rítusban tapasztalják meg a katolikus identitás sajátosságát. Így én a régi rítust kifejezetten az új evangelizáció eszközének is tartom – mondja Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, aki Délvidékről érkezett Magyarországra, és a Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett régi római („tridenti”) rítusú miséket celebrálja a pesti belvárosi templomban, minden vasárnap délben. Gellért atya rámutat: a Szentlélek nem vett ki szabadságot a középkorban.
Egyre gyakrabban hallunk az új evangelizációról, konferenciákat szerveznek róla, katolikus szervezetek szentelnek neki előadást, püspöki összejövetelek tűzik napirendre. Hogy pontosan miről lenne szó, az nem teljesen világos, de ha jól értjük, akkor az egykoron keresztény országok újraevangelizálásáról, nem hagyományos eszközökkel.
A Signum ezen slágere tulajdonképpen egy megtört szerelmes dal, ami nem volna probléma, hiszen a szerelem nyelve az egyik legkiválóbb a hit kifejezésére, és a végső, Istennel való találkozásnak is van olyan olvasata számos misztikus szent körében, ami az egyesülésre utal, aminek előképe a házastársi szeretkezés.
„A szülők is idegesek, és nem tudják már mire való volna az iskola. Azt várják tőle, hogy a kész tudásanyagot a gyerek fejébe beletegyék, amivel majd bejut az egyetemre. Holott minden gyereket arra kellene megtanítani, hogy a saját helyzetéből, tehetségéből kiindulva, gondolkodni tanuljon meg." Karácsonyi beszélgetésünk Jelenits István atyával iskoláról, tanár-diák konfliktusokról, nevelésről.
Nagy a kavarodás, mióta XVI. Benedek pápa liberalizálta a tridenti, avagy régi rítus bemutatásának lehetőségét, dúlnak a viták, hogy melyik a jobb és miért, zsinatellenes visszalépés-e a régi mise, és csak a lefevbristák kedvéért lépte-e meg a pápa, amit meglépett. A régi, avagy tridenti rítus elleni egyik leggyakrabban elhangzó vád, hogy az „klerikális" volna, túlságosan a papot állítja a középpontba, ami ellentétes volna a II. Vatikáni Zsinat világiakat helyzetbe hozó teológiájával. Én azonban azt állítom, ez nincs így.
Két nem imperialista gondolkozású nép van a világon - nyilatkoztatta ki feltartott mutatóujjal a függönykereskedő az isztambuli Bazárban - a török és a magyar.
A HR-es nem nézheti csak a pénzt és a profitot, de nem válhat „szakszervezeti képviselővé" sem, mondja szellemi asztaltársaságunk novemberi vendége, Makrai Rita. A Béres Gyógyszergyár HR menedzserével Béres József példájáról, a multik pozitív tulajdonságairól és arról beszélgettünk, hogyan maradhat családias a hangulat egy több száz főt foglalkoztató nagyvállalatnál.
Háború, hódítás, halál, viszály, éhínség, pestis - ezek szabadulnak rémisztő lovasok képében a világra az első négy pecsét feltörésekor, a Végítéletet bevezetendő - ezért nyugodjatok meg, fiaim, minden rendben lesz. Nem mindenki pusztul el, csak majdnem, a lovak szügyig gázolnak a vérben, de ez így van rendjén, örüljetek, hogy nem nyakig...