IGEN

Helyszín: Szegedi Hittudományi Főiskola (Dóm tér 6.).

Szervezés: Dr. Prof. Benyik György,
Drótposta: benyik@theol.u-szeged.hu

A konferencia augusztus 31-én 18 órakor szentmisével kezdődik a szegedi dómban, és ezt követi Bachmann, R. Ch. Svájci zeneszerző és zenepedagógus koncertje.

Szeptember 1-én 19-órakor a Biblia művészeti hatástörténetéből nyílik kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak.

További információ a meghívóban:

"Kelet-Közép-Európában végzett 2008-as fölmérés adatai szerint az emberek 80 %-a hisz Istenben és 72 %-a valamely nagy történelmi egyház tagja. A híveknek az értékválasztásuk azonban igen eltérő és az is, mennyiben követik saját egyházuk hivatalos véleményét és fogadják el vezetőik nézeteit és milyen módon gyakorolják a vallásukat. Egy azonban közös, valahogyan imádkoznak, vagyis bele kapcsolódnak abba az évezredes megszakítás nélküli érzésvilágba és átörökítik a bibliai imák irodalmát.

Konferenciák a zsoltárok, himnuszok és imák vizsgálatával azt a évezredes irodalmat vizsgálja amely nem csak ugyanazokat a szövegeket örökíti át, hanem egyéni lelki szükségletnek megfelelően új formában teremti újra az imádság kultúrát. A zsoltárokat Kr.e. 1000-től a korábbi magán áhítat szövegeit tették meg a hivatalos jeruzsálemi templom énekeivé. Amikor a babiloni fogság miatt megszűnt a kultusz, folytatódott az ajkak áldozata a zsoltárok éneklésével a fogság zsinagógáiban. Amikor pedig a zsidók szétszóródtak és megszületett a keresztény egyház, a zsoltárokat beépítették a maguk liturgiájába, és új himnuszok keletkeztek. Amikor a római katolikus egyház nyelve latin lett ezen a nyelven váltak ismertté a zsoltárok Európában, sőt a misszió folytán az egész keresztény világban. Amikor nemzeti nyelvre fordították a zsoltárokat a magyar Kálvinista egyházban Szenczi Molnár Albert énekeiben gyülekezeti énekké vált a zsoltár. Az egyik legismertebb Kodály mű a Psalmus Hungaricus nem más, mint az 55. zsoltárnak Kecskeméti Vég Mihály által írt ihletett zsoltár parafrázisára. Ez az imaforma olyan erős és meghatározó volt, hogy számos magyar költőre hatott és még az Istenbe kételkedő Szent Györgyi Albert magyar Nobel díjas is megírta a maga Psalmus Humanusát.

A közgondolkodásban a vallásosság úgy él, mint ami magánélet területébe tartozik. De talán nem lehet magánügynek tekinteni azt, ami a magyar lakosság 80 %-ának legbensőbb érzésvilágát határozza meg."