IGEN

Egy idézet az ószövetségből:

Mózes V. könyve 15. rész 5.: De csak úgy lesz ez, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván és teljesítvén mind azt a parancsolatot, a melyet én ma parancsolok néked. 6. Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak. (3. Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.)

Íme a vallási köntösbe bújtatott, Isten szájába adott, sikeres, ma leginkább elterjedt hatalomgyakorlási módszer. Talán nem a zsidók kiválasztottságában és zseniségében kell keresni sikerük titkát, hanem mert nincsen még egy olyan kultúra, melyik azt tartaná isteni parancsnak, hogy kamatos kamattal uralkodjon más népeken.

A megváltót meg keresztre feszítik, miután azt mondja nekik, hogy ne uralkodni akarjatok, hanem szolgálni, mert az az Istennek tetsző...

Nem az a probléma, hogy kik uralkodnak, hanem hogy hogyan. A zsidóságban a kiválasztottságtudat már 4000 éves ami nagyszerű dolog lenne, ha az általuk várt Messiás még nem jött volna el, de amint tudjuk eljött és a Nép nem ismerte fel őt, csak egy része(apostolok, követőik stb.). A zsidók, mióta a Messiás a földre lépett, már nem birtokolhatják a kiválasztott nép fogalmát, mert minden nemzet felemeltetett erre a szintre, a kiválasztottság szintjére; azaz, ha ma egy zsidó, vagy nem zsidó a zsidók egyedi kiválasztottságát hangsúlyozza az rasszizmus tárgykörébe esik, mert minden ember egyenlő ezen a földön, vallástól, nemtől és hovatartozástól függetlenül! Ez Jézus Krisztus üzenete és ez az Egyház üzenete, hogy legyél bárki is, Isten Országában helyed van a Messiás oldalán!

Szükség van-e antiszemitizmusra? RÖVIDEN: NINCS
Kovács Tibor A válaszszövegek: Dr. Bene Gábor S-tól zárójelben!

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus?
– Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. (Az ilyen szakállas viccek is kétfélék, vagy nagy igazságot, esetleg tudat átalakító hamisságot tartalmaznak a humor leple alatt, vagy valamiféle szórakoztatási céllal létrejött jópofaság a lelke. Ez bizony nem jópofaság, hanem az első kategória, hiszen a magyar parasztember soha nem mondana ilyet, ez egy urbánus vicc!))
Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, (Mi a fene! Már konkrétan azt állítani a vita elején, hogy valami, amiről még nem is állapítottuk meg, hogy mi, új szintre lépett – ez nekem azt sugallja, hogy a cikk írója nem vitát akar, hanem kinyilatkoztat) a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? (Már a kérdés is izgalmas, mert azt sugallja, hogy vagy-vagy. Pedig a világ ennél – egyszerre – sokkal bonyolultabb és sokkal egyszerűbb is! Az én válaszom sokkal egyszerűbb a kérdésfeltevésnél: NEM! És nem csak arra vonatkozik a NEM, hogy nem lesz jobb tőle, hanem arra is, hogy nincs és NEM is lesz hazánkban antiszemitizmus! Mi magyarok ugyanis nem zsidókra és gojokra osztják a világot, hanem tisztességes emberekre és tisztességtelen bűnözőkre! Akik ma gerjesztik, hogy legyen itt antiszemitizmus, azok nem magyar lelkületűek, azok valójában ellenségei a magyarságnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy birkák vagyunk és eltűrjük azokat a megaláztatásokat, amiket az antiszemitizmus gerjesztésére használnak ellenünk, de valójában bennük sem a zsidót hanem a bűnözőt látom!
Az írást vitaindítónak szántuk. (Köszönöm! Most megnyugodtam, mert csak a vita visz előre. A bezárkózó hallgatás nem, s a tabutémák elhallgatása pedig, végképpen nem!)

Minél többet böngészi az ember a neten a fórumokat, blogokat, annál inkább erősödik benne az érzés, hogy az antiszemitizmus – és társai: a globalizáció-, multi- és kapitalizmusellenesség – észrevétlenül mindenbe beleitta magát. (kicsit szét kell nézni a világban és azt tapasztalhatjuk, hogy a kapitalizmus globalista változatát valahogy senki sem akarja olyan nagyon szeretni, mint például a világháború utáni nemzeti kapitalizmusokat. Ennek csak lehet valami oka?)
Egyre népszerűbb, úgy terjed, mint valami új bölcsesség, tao vagy zen, amivel meg lehet magyarázni a világ menetét, választ adni a problémákra, megoldásokat találni.
Univerzális, egyszerű, akár alfaállapotban is elsajátítható tudás.
Nem kell egyetemi végzettség, még olvasni sem kell hozzá, egy baráti beszélgetésen, bor mellett megszerezhető a doktori szint. (ez egy jó, olvasmányos rész volt!)
Társaságban egyre jobban lehet vele villogni, és aki megszerzi a tudást, annak megvilágosodik az élet értelme, a dolgok a helyükre kerülnek, minden átlátható lesz.
Nem egy kis tőkeellenességről vagy egyszerű zsidózásról beszélek, ami mindig volt, hanem egy igazi világmagyarázatról, egy totális filozófiáról, amivel a földkerekség minden eseménye megmagyarázható.(Azt hiszem az emberiség mindig is vágyott arra, hogy könnyen átlátható legyen számára a bonyolult világ minden szelete, ezért zsugorítják le a nagy-bonyolultat, kicsi-egyszerűre.A folyamat akkor jó, ha a lényeg nem veszik el belőle, a szubsztancia marad)

Nem én akarom megvédeni a zsidóságot, megteszik ezt ők maguk nálam jobban.
Viszont érdemes a kérdésről beszélni, sőt vitázni is, mert szerintem mi, magyarok sokat veszíthetünk az új világmagyarázattal, bármennyire is másként gondolják sokan. (nagyon egyetértek az előző két mondattal, de várom a vita alapgondolatait!)
Az ugyanis erőteljes paradoxonokat rejt magában.
(a paradoxon: szellemes, elmés mondás, szokatlan állítás, látszólagos vagy vélt ellentét vagy képtelenség.)

Az antiszemitaparadoxon

A kijelentés, hogy a zsidóságnak a nyugati világban nagyobb hatalma van, mint azt sokan szeretnék, nem nagy bölcsesség, sőt, még csak nem is antiszemita kijelentés. (Szerintem ez az első átgondolatlan és kicsit butácska megjegyzés, hiszen a zsidóság azt soha nem engedte meg senkinek, hogy helyette megállapítsa, hogy ki tesz antiszemita megjegyzést. Ennek a szónak éppen az a hatalma, hogy csak ők állapíthatják meg, hogy ki és mikor antiszemita! Azon állítás miszerint a „nyugati világban nagyobb hatalma van a zsidóságnak, mint azt sokan szeretnék” viszont értelmezhetetlen. Hiszen nem a zsidóságnak van hatalma, hanem az általa megteremtett gólemnek, a pénznek. A pénz viszont továbbadott egy fertőzést a világban, amelyet én kufárság vírusának hívok, mert aki megkapta, az származásától, vallásától, bőrszínétől függetlenül bizonyos tüneteket produkál.)
Ennek emlegetése, nem hinném, hogy nagyon fájna a zsidóságnak. (Ez sem határozható meg így! Hiszen van amikor nagyon jól szórakoznak a zsidóvicceken és van amikor nem, van amikor egy ilyen mondatot sértésnek vesznek és van amikor dicséretnek.)
Ki ne szeretné azt hallani, hogy ezek a magyarok ott vannak mindenütt, és az ő kezükben összpontosul a döntések és a tőke jelentős része? Biztosan büszkék lennénk rá. (A magyar lelkialkat más, mint a zsidóság. A magyar akkor büszke valamire, ha az, nagy nehézségek árán született, komoly szellemi vagy fizikai teljesítményt takar, s nem árt senkinek. A könnyen jött gazdagság könnyen megy is nálunk, hiszen a dzsentrik is úgy születtek, hogy elkártyázták ami „könnyen” öröklődött! Ha pedig könnyen szerezetek valamit és az másoknak kárt okozott, akkor szégyellték és legalább nem dicsekedtek vele. A mai újgazdagok dicsekvése nem magyar sajátosság, ezt importáltuk a televízión keresztül!)
Ez olyan kérdés, amiről őszintén és rasszizmus nélkül is beszélnek. (Kik? Az ősrasszisták?)
Az USA-ban időről időre vita folyik, hogy az izraeli lobbinak túlzott befolyása van-e.
Pusztán nemzetstratégiai, külpolitikai kérdésként. (Én nem igen tapasztaltam ilyet)

Ebből következően a paradoxon egyik része, hogy aki azért szidja a zsidókat, mert szerinte ők irányítanak mindent, és övék a hatalom, a pénz, és mi csak rabszolgák vagyunk, az valójában a zsidókat dicsőíti, és önmagát rabszolgának állítja be. (Van logikája a mondatnak, csakhogy fordított. Ugyanis ők vírushordozók, s így iszonyúan szenvednek, ha nem az övék a pénz hatalma. Viszont ha övék, akkor attól reszketnek, hogy elveszítik. Ez a legfőbb mozgatórugója a zsidó mozgékonyságnak: félelem a vesztéstől! S így valójában ők az igazi rabszolgák, hiszen a pénz és szerzés foglyai egész életükre.)

Igaz, lázadó rabszolgának. (Nem hiszem, hogy egyetlen magyar is rabszolgának érezné magát, de ha elérkezne ez a pont, akkor hiába tennének ellenünk bármit, mert ez a nép sok mindent eltűr, de a rabszolgaságot nem. Ezt persze ők is tudják.)

Tulajdonképpen ez nem zsidóellenesség, hanem beteges filoszemita megközelítés,
vagyis a zsidóság olyan dicsőítése, ami annak, aki teszi: rossz. (Ha ez igaz is lenne, nézzük meg, hogy kik azok, akik ebbe a hibába beleesnek? Mert józan, magyar ember nem. Igaz előfordul, hogy amikor a szemtelenségük, magabiztosságuk már nagyon eltúlzott akkor az okos parasztember köp egyet. Ám ez nem gyűlölet és nem is önkínzás, hanem a dolgok helyretétele.)
Önkínzó szemlélet. (?)

A paradoxon másik része pedig azokra vonatkozik, akik azt emlegetik, hogy ennek a hatalomnak most véget vetnek. (A zsidóság valószínűleg maga fog véget vetni ennek, mert népüket évszázadokon keresztül a saját kiválasztottsági tudatukkal elkülönülésre és szerzésre, s ezáltal folyamatos félelembe kényszeritették, majd a holokauszt feltupírozásával elültették a lelkükbe a félelem és a kapzsiság mellé a gyűlöletet is. Ezt egy nép sem bírná ki ép ésszel. Gondolj bele. Ha minden reggel azzal ébredsz, hogy a holokausztról álmodtál, mert beléd ívódott, hogy milyen rémségesen pusztították el a rokonaidat. Az emberi pszihé nem bír el mindent, s ha a holokausztról lemondana a zsidóság, akkor talán túlélheté, de így szinte lehetetlen. S ne mond, hogy lelketlenek, mert ez nem igaz. Gátlástalanok, de ez sem általános és nem kizárólagos!)

El kéne dönteniük, hogy lenyomjuk a zsidóságot, vagy ők a világ urai, mert a kettő együtt nem megy. Ha le tudjuk őket nyomni, akkor nem ők a világ urai, és nem érdemes ezért utálni őket. (Mi nem utáljuk őket, hanem sajnáljuk. Egy jeles képviselőjük árulta el egyszer, hogy: Ti sohasem tudtok bennünket annyira gyűlölni, mint mi titeket! Nagy igazságot mondott!)
Ha viszont ők a világ urai, a vulkánkitörések, a világválság, a 9/11, az Iraki háború mögött is ők vannak, akkor nincs sok esélyünk. (Tévedsz, valóban ők állnak a legtöbb gátlástalanság mögött valóban, de ettől még nem a világ urai sőt, a legjobban reszkető rabszolgái az általuk teremtett gólemnek!)
Amennyiben megpróbáljuk, országunk néhány éven belül egy banán nélküli banánköztársaság szintjén lesz, de lehet, hogy sóval hintik be a helyét. (Ha nem vetted volna észre, már régen banán nélküli ál-köztársaság vagyunk, de ezt az országot nem akarják ők sóval behinteni. Más terveik vannak vele. Viszont ez a mondat szöget ütött a fejembe. Biztosan aggódásból írtál Tibor? Mert ez mintha fenyegetés is lenne: ha nem azt teszed, amit mi akarunk, akkor sóval hintjük be a helyét! Milyen érdekes, nekem ilyen szörnyűség soha nem jutna az eszembe, neked miért?)
Tudom, a pragmatizmus nem magyar erény, sőt nálunk egy kicsit ciki is, de azért még beláthatjuk, ha ők rángatják dróton Amerikát és egész Európát, akkor miért mi lázadunk ellenük, és nem ők? (Hohó megfogtalak! Tehát nem magyar erény a pragmatizmus? Nem mérjük fel a helyzetet józanul és nem az alapján cselekszünk? Sőt megvalósíthatatlan eszmékért lelkesedünk? Elrugaszkodtunk a valóságtól? Vajon miért nem a magyar szavakat használod kedves Tibor? Talán az a „ciki”, ha nem az ősi nyelvünk szavai kerülnek ki a tollad alól, vagy ha nem használsz ”előkelően idegen kifejezéseket”? Tudod én nem szeretem, ha valaki nem elégszik meg a saját gyönyörű nyelvével. Biztos bunkó vagyok, igaz?)
Külön érdekesség, hogy legtöbbünk elcserélné fejlettségünket a dróton rángatott Nyugatéval.
Ha pedig így van, inkább nekünk is arról kéne tárgyalni a zsidósággal, hogy segítsenek bennünket is olyan naggyá és erőssé válni, mint a többi „báb” országot, akkor legalább hasznunk lenne belőle. (Óh igen. A haszon. Hát lassan nem is lesz érdekes, hogy melyik nemzet fia vagy kedves cikkíró. Hiszen ki is derült, hogy te is megkaptad a vírusfertőzést. Tedd meg, hogy józanul átgondolod, milyen tünetei is vannak a fertőzésnek? Látod erről írtam az elején. Talán még nem késő, hogy ellenállj a vírusnak - hiszen oly sokan vagyunk, akik ezt megtették, pedig tudod én is megkaptam a fertőzést, de mégsem hatalmasodott el rajtam a betegség.)
Persze ehhez le kéne győzni az érzésünket, hogy mindenki a mi országunkat akarja, mert ez itt maga a földi paradicsom. (No innen már lazán vitázhatunk, mert megsajnáltalak. Igen a földi paradicsom a hazánk! Itt éltek apáink, dédapáink és szépanyáink, itt nyugszanak a haza földjében. Ha elegyek a mélykúti temetőbe és végignézem a sírokat, legalább 8 generációt tudok megszámolni, némelyikről azt is tudom, hogy mi volt a kedvenc étele vagy nótája, egyiküknek a tulipános ládája itt áll a házamban és ha néha felnyitom elolvashatom a belevésett írását. Persze ha valakinek nem az a paradicsom, hogy otthon van a hazájában és sehol nem gyűlölettel fogadják, hanem mindenütt szeretik ahová csak megy. Ha valakinek csak a kézzelfogható forintok az érték és paradicsomot is csak számszakilag tudja elképzelni, akkor bizony számára nem ez a paradicsom! Nekem, pedig vannak gyönyörű emlékeim Upstate New Yorkból, Miamiból, Honoluluból, de soha nem gondoltam arra a földre úgy, mint a paradicsomra.)
Ugye ez a földi paradicsom viccesen hangzik, ha belegondolunk? (Belegondoltam és még jobban elszorult a szívem miattad. Pedig jó, hogy felvetetted a témát. Sajnállak, mert nem gondoltam, hogy ennyire elveszett a lelked a globalista darálóban. Találkozzunk, hátha tudok még segíteni rajtad!)

10 ezer zsidó vagy 1 millió muzulmán? (Ne tégy úgy, mintha csak ezek közül lehetne választani, mert ezt neked is érezned kell, hogy hamis a tétel!)

Vannak további kérdések is ezzel az antiszemita divattal. (Vigyázz! Mert a divatot is a pénz uralja, s ha divatozunk, akkor a pénznek hozzuk a hasznot! A pénz pedig fegyver is, amelyet te – még ha akaratlanul is – de ellenem fordíthatsz! Ne ez legyen az értékrend a számodra!)
Annak, aki utálja a zsidókat, mint láthatjuk, szeretni illik az őket utálókat. (Mennyire más világban élünk Tibor! Az én népem nem utálkozik. Nekünk nincs utálatos képünk!)
Ezzel élesen találkoztam a '90-es években, amikor Londonból hazatérve angol barátomnak újságoltam, meglepett, mennyi muzulmánt láttam.
Mire ő csak ennyit mondott: Miért, talán a zsidók jobbak lennének?

Szívesen megkérdezném tőle, mit gondol ma, de rég nem hallottam felőle.
Válasza két fontos dologra világít rá.
A látszólag hipertoleráns angolok között is előfordul egy kis zsidózás, (Kezd alakulni, s már nemcsak mi vagyunk antiszemiták a szemedben! Azt remélem tudod, hogy számtalan hajó uatasait nem engedték be az USA-ba mert zsidók voltak aki Németországból menekültek Hitler elől) és, hogy milyen gyakori gondolat a muzulmánokat preferálni a zsidókkal szemben. Európában ma több muzulmán él, mint amennyi zsidó az egész földkerekségen – és sokkal nagyobb gondot okoznak, mint a zsidók valaha is képesek lennének rá. (Tudod, nem vagyok sem zsidó, sem muzulmánbarát, mert amint említettem: mi nem így osztjuk fel a világot! Én a rendes emberek pártján állok, ám keresztény létemre mégis azt mondom, hogy érdekes, hogy a Korán tiltja a kamatszedést! Lehet, hogy ezért ez a nagy ellentét köztük? Te biztosan jobban tudod az okát. Írd meg légyszi. drbenegabor@gmail.com)
Az angolok ma már biztosan elcserélnék néhány százezer zsidóra a néhány millió muzulmánjukat, de már nem tudják. (Ha szabad megkérdeznem ezt honnan veszed, ha nem beszéltél a barátoddal?)
Mi nem küzdünk ilyen problémákkal, de a zsidó-muzulmán szembeállítással nap mint nap találkozunk.
Jönnek a tálibokat, Iránt, a palesztinokat és egyéb számunkra ismeretlen népeket dicsőítő írások a neten, és magukat komolynak gondoló sajtótermékekben is.(Küld már el a linkeket, hogy miket olvasol, mert én zsidó honlapokat szoktam egy halott zsidó barátom tanácsára olvasgatni, s ott valahogy más a hang.)

Megfontolásra érdemes külpolitikai és hosszútávú nemzetstratégia lenne országunk sorsát a harmadik világ muszlim „elnyomottjaival” összekötni? (Ekkora butaságot, ezt honnan vetted? Én még az EU-t is túlzásnak tartom, hiszen ’56 joghelyreállító szabadságharca a szabadság, függetlenség, semlegesség jelszavai mentén vívódott. S a rá hivatkozók, ezeknek éppen az ellenkezőjét valósították meg. Hát nem érdekes?)
Az EU helyett vetessük fel magunkat a Világ Tálibjainak Egyesült Szervezetébe?
A NATO helyett pedig a Hamaszba?
Tudom, jó az elesetteket és gyengéket támogatni, én is Kamerunnak szurkoltam a VB-n,
de azért a józanész jobb tanácsadó a focipályán kívül.
Hogyan vesszük majd rá a keresztény gyökerű magyar népességet, hogy térjen át a tálibok hitére, mert ez a „tagfelvétel” első kritériuma lesz. (Hihetetlen szélsőségesek a gondolataid. Majd szólok a Bolek Zolinak, aki az Iszlám Közösség magyarországi vezetője, hogy érdeklődsz az Iszlám iránt és tanulmányozd egy kicsit a témát, mert zöld erdőben jársz!)
Arról nem is beszélve, hogy a 17. századi életviszonyokat sem könnyű elfogadtatni.
Igaz, az elvekért sok áldozatra képesek az emberek. (Itt mintha kicsit tájékozatlan lennél, mert már a nyolcvanas években jártak ide az egyetemre muszlimok, akik nem éppen a XVII. Századból jöttek, sőt.)

A tréfát félretéve, a gyakorlatban már ma is komoly problémákat okoznak az EU nyugati felén az ott nagy számban élő muszlimok. (Jó, hogy félretetted mert eddig nem vettem észre a humort!)
Kezelhetetlen probléma elé állítja a kormányzatokat az EU keresztény gyökereitől idegen problémakör. (Valahogy én nem látom a keresztény gyökereket Európában, a kufárság ezt is elkótyavetyélte? Mert sehol nem hivatkozik az EU a kereszténységre, ennek mi lehet az oka? Lehet, hogy te tudod, hiszen olyan tájékozott vagy nyugati kérdésekben! Talán a nagyszámú muszlim oka?)
Az iskolában viselt csador ennek a legkisebb szelete, a francia külvárosok zavargásai, az egyre épülő mecsetek, minaretek, szaporodó terrorcselekmények jelzik a probléma súlyát.
Megalapozottnak tekintett előrejelzések vannak arról, hogy 40 év múlva Nyugat-Európa a muszlimmá válás problémájával küzd majd. (Hidd el nem kívánok muszlim lenni, de ha így lesz akkor valamit nem értek? Miért kellett ennyire sietnünk az Unióba, ha a probléma már ott kopogtat az ajtajukon. Vagy azért érvelsz, hogy a zsidók fognak majd megvédeni minket a nagy muszlim áradattól? Hiszen ha jönni akarnak, akkor a négy liberális alapelv szerint jöhetnek nyugodtan. Ugye aláírták – egyébként olvasatlanul – a fejesek?)
Vajon az antiszemita-zen tudás hívei végiggondolják ezt a lehetőséget? (Igaz elküldted nekem is a levelet, de abban azért bízom, hogy nem „antiszemita-zen” kategóriában gondolsz rám! S ha rám nem így gondolsz, akkor ne gondolj így a népemre sem! Ne értünk aggódj, mert mi túlélőfajta vagyunk!)
Lehet, hogy a zsidóság uralkodik Amerikán és rajtunk, de az biztos, hogy nem számíthatunk arra, hogy 40 év múlva többen lesznek az országunkban, mint mi, és az ő vallási szabályaik szerint kell élnünk. (Nem lehetek sem én, sem te biztos abban, hogy nem tesznek rá kísérletet. Történt már ilyen velünk egyszer Kazáriában! S a történelem ismételni szokta önmagát.)

A vesztesek elméletei (No és kire gondolsz vesztesként? A kufársággal fertőzött népekre? Mert azok valóban vesztesek, sőt ha Susan George munkáját is elolvasod, akkor rájössz, hogy mindannyian vesztesek leszünk, ha nem változtatunk a tempón és gondolkodásmódunkon.)

Azt kérdezhetik tőlem, miért érdekel engem, nem zsidóként, a kérdés?
Talán előnyt szeretnék szerezni a „megszállóknál”, vagy csak simán médiamegjelenést?
Hát nem, én a magyarságért aggódom. (Persze aggódni lehet, sőt kötelező is, de ennél fontosabb a szeretet. Szered hát a népemet és vedd észre, hogy mi mindig befogadó nemzet voltunk. Téged is befogadunk magyar létedre, csak próbáld meg a kufárvírust leküzdeni!)
Még csak hipertoleráns sem vagyok, nem hiszek egy előítéletmentes világban,
de az is tuti, hogy nem lehet az ideológia szintjére emelni az előítéleteket, az összeesküvés-elméleteket. (Látod én hiszek benne, s toleráns vagyok, még a vírusfertőzéseddel szemben is, de az antiszemitizmust ne erőltesd tovább! A zsidók a legnagyobb antiszemiták, úgy utálják a szemita arab testvéreiket, hogy amikor csak tehetik, mészárolják őket!)

Nézzünk szét a világban, hány nemzetet emelt fel az antiszemitizmus és a globalizációelleneség. (És ezek ellentétei hány országot emeltek fel? Ne viccelődj már!)

A világ sikeres nemzeteinek döntő többsége polgári, vagy ahogy másként nevezik, liberális demokrácia. (És mitől sikeresek ezek? A szennyezés magas foka miatt, vagy a hajléktalanok mennyisége, netán a műélelmiszerek és az abortuszok száma alapján? A liberalizmust pedig ne emlegesd, mert Kossuth és Deák forognak a sírjukban!)
Olyan példát találunk, amikor diktatúrán keresztül vezetett az út a sikerhez,
Dél-Korea, Kína, Taivan, Szingapúr, de a globalizáció és piacellenesség, az atiszemita-zen még egyetlen nemzetet sem tett naggyá, sőt, bátran kijelenthetjük, ezek a vesztesek elméletei. (Nem érzem magam vesztesnek! Sőt azt hiszem, hogy akkor lenne a hazám nyertes, ha önellátóvá tudna válni és újra a munkateljesítmény lenne az értékrend alapja és nem a gátlástalanság, a harácsolás, a lenyúlás. Persze tudom, hogy a társadalom jelentős részét leszoktatták a munkáról, de ha gond lesz, ez a nép nagyon tud dolgozni és kreatív!)

Olyan népeké, akik saját erejükből, munkájuk által képtelenek javítani helyzetükön,
és mivel nem képesek saját gyengeségükkel szembenézni, másra kenik hibáikat. (Ez már a progaramozás eredménye nálad. Érzed milyen jól dolgoztak a médiamanipulátorok?)

Ez a lusták és tunyák álláspontja, az örök veszteseké.(Ne vidd túlzásba, mert már a határon vagyok, hogy Salommal köszönjek el tőled! Ez teljesen Mazsihiszes szöveg!)

Ezek az elméletek, mert passzivitásra ösztönöznek, a meglévő energiákat rossz irányba terelik, ahelyett, hogy az ország valódi problémáira koncentrálnának. (Nem vagyok passzív, sőt néha túl aktív vagyok, te viszont biztosan tudod, hogy mi az ország valódi problémái? Kérlek avass be, mert ebben lehetséges hogy tudatlan vagyok!
A világ rendelkezik bizonyos adottságokkal, időnként például esik az eső, süt a nap, van globalizáció és multinacionális cégek.
Talán a zsidóságnak is nagyobb befolyása van, mint azt sokan szeretnék, de egy kis nemzet ezeket a viszonyokat képtelen megváltoztatni. (mintha ezt már ’56-ban is mondták volna nekünk, s ma a világ is úgy gondolja, hogy az első rést mi ütöttük a bolsevizmus falán!)

Két választása van: átáll a tálibok oldalára (és irány a középkor), vagy megpróbálja az adottságokat saját előnyére használni. (komolyan csak ez a kettő van? Nekem nem úgy tűnik!)
Az adottságokat lehetőségekké alakítani.(Ezt elfogadom, de ehhez másik politikai osztály kell. Amelyik nem fertőzött a vírussal, vagy ha igen, akkor ellenáll neki. Olyanra, amelyik Klebesberg és Teleki szintű áldozatokra is hajlandó a hazájáért, s nem az jár az eszébe, hogy mennyit tud ő szakítani, hanem mennyit tud profitálni a közösség, a nemzet?)

Ezzel szemben mi az adottságok miatt hőbörgünk, és igyekszünk valakire fogni gondjainkat.
A „kommunista” kormányra, aki kiszolgálja a zsidókat, a multikat, a globalizációt. (lehet, hogy ezek nagyon jól szolgálták a hazát, csak éppen közben csődbe jutatták az államot! Persze nem bűnösök ők, mert egy következménynélküli országban nincsenek bűnösök, csak ártatlanok.)

A körülmények felelősek bajainkért, mi soha. (Ellenkezőleg, csak mi vagyunk azért a felelősek, hogy nem ébresztettük fel idejében a népet álmából, s hagytuk, hogy rajtunk élősködjön a bolsevik diktatúrában megerősödött másodvonal, amely szégyentelenül kezdett hozzá a belső kifosztáshoz és adott segédkezet a külső kifosztáshoz!)

Ilyenek a vesztesek. (Ha ezek a vesztesek egyszer magukhoz ragadják a lehetőséget, akkor fel fogják virágoztatni az országot. A multik ezt nem fogják, ha zsidók, ha nem. Itt csak azok fognak komolyan tenni a magyar jövőért, akiknek valóban ez az egy hazájuk van!)

A globalizáció-ellenes és antiszemita elvek népszerűsége ott növekszik, ahol nem tudnak vagy akarnak megbirkózni a globalizáció kihívásaival, ahol nem tudják őket előnyökké formálni. (A globalizmus nem azért kártékony mert tőkés rendszer, hanem azért, mert semmi más nem érdekli csak a profit. Nem érdekli a környezetszennyezés, a munkanélküliség, a kiváló beltartlmú élelmiszerek előállítása és a munkaerőárú újratermelésének költségei.)
Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan nem globalizációellenes, és Dánia, Ausztria, Finnország sem, pedig ezen elvek szerint lehetnének.(Ezen országokban létezik nemzeti elit, de nálunk ezeket kiirtották! Lassan azonban újratermelődik, s megoldódik a helyzet, hasonlóvá válunk például Ausztriához. Ne felejtsük el, hogy 1930 és 38 között a nemzeti jövedelmünk nagyobb volt mint Ausztriáé! Mindez Trianon után és világválság közben!)

Nyugaton a globalizációellenesség szélsőbaloldali erkölcsi alapú kritika, nálunk a jobboldali világmegváltó.(Szerintem viszont nincs sem baloldal, sem jobb. Ezek frázisok és a globalizációellenesség szempontjából lényegtelenek is!)

Az antiszemitizmus és globalizáció-ellenesség nem a zen. (Most melyik a nagyobb bűn? Az antiszemitiznus vagy a globál ellenesség? Nem veszed észre, hogy te magad is érezteted, hogy a kettő valójában egy? Ezt nem én állítom, hanem te. Jó nem nevesítve de benne van a szövegedbe, s a tudatalattid így súgja!)

Nem jutunk vele sehova, még a lelki békéhez sem. (Nekem megvan, remélem te is szert teszel majd rá. Csak a kufárvirusnak kell ellenállnod és kész!)

Még ha a valós gazdasági, politikai és közbiztonsági gondok óriásiak is Magyarországon.
(Eddig erről nem is hallottam! Komoly?)
Még ha igaz is, hogy a zsidóságnak nagyobb a befolyása a kelleténél (kellete válogatja),
vagy tényleg minden zsíros üzletet ők nyernek, ahogy egyesek állítják, a hőbörgés, az ellenségeskedés, a gyűlölködés nem hoz megoldást, és nem hoz megoldást a problémákról való hallgatás sem. (Látod eddig én is erről irkáltam!)

Ezeknek a gondoknak a megoldására vannak értelmes, békés és előrevivő megoldások,
sokkal hatékonyabbak, mint az emberekben élő gonosz indulatok kiszabadítása, melyeket aztán egy ponton túl nem tudunk kezelni. (Itt álljunk meg egy pillanatra! Tehát azt vizionálod, hogy ha nem lesz „békés előrevivő” megoldás, akkor a gonosz indulatok el fognak szabadulni? Elárulom, hogy ha elszabadulnának az indulatok, azt nem lehet a magyarság nyakába varni, hiszen nem mi mondtuk be a rádióba, hogy legszívesebben minden keresztényt meggyilkolnék! Nem mi neveztük a kipát tökfödőnek vagy valami fontos zsidó tárgyat szemétnek, hanem ők nevezték a Szent Koronánkat svájcisapkának, Szent István jobbját tetemcafatnak, nem mi irtunk verset a mélymagyarokról akik „jönnek a szarból”, s nem mi próbáljuk a zsidóságot félelemben tartani, hanem ők minket. Minden adandó alkalommal próbára teszik a türelmünket és nekünk uszítják a cigányságot, akikkel békében éltünk, s bírósági úton „betiltatják a Gárdát” amely egyetlen bűncselekményt el nem követett el de fenyegetően vonul! Ha Ha!)
Nem sorolom, de lenne mit leírnom. Ám inkább idemásolok néhány részletet a Zsidó állam című könyvből, amelyet a Herzl Tivadar írt és amely rávilágít a zsidókérdés és az antiszemitizmus lényegére:
„Elnyomás és üldözés által nem vagyunk kiirthatók…A zsidóheccek nyomán mindig csak a férgese hullott le a zsidóság fájáról. nagyobb számban élnek. Ahol nincs, oda magukkal hurcolják a bevándorló zsidók. A zsidókon való felülkerekedés eme lehetetlensége csak erősíti, és elmérgesíti a gyűlöletet. A nép körében napról napra, óráról órára nő az antiszemitizmus, és még tovább kell nőnie, mert okai továbbra is fennállnak és nem küszöbölhetők ki. A távolabbi ok az, hogy a A zsidókérdés mindenütt megvan, ahol zsidók középkorban elveszítettük asszimilálódó képességünket, a közvetlen ok pedig az, hogy túltermelésünk van középintelligenciában, amelynek nincs elhelyezkedési, sem emelkedési lehetősége ,nevezetesen nincs egészséges levezetődése és nincs egészséges emelkedése.

Lefelé felforgatókká proletárosodunk el, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejűleg félelmetesen nő pénzhatalmunk”
A zsidóság ezek szerint más népekhez nem akar, sem hasonulni, sem alkalmazkodni. Ezen gondolatok tehát nem a Mein Campf, hanem a Zsidó Állam szövege. Ha valakinek nem tetszene, az tegyen panaszt a cionizmus megalapítójánál.

Meg kéne tanulni élni a világ adta lehetőségekkel, őszintén beszélni gondjainkról,
és nyerni, nem folyton mást okolni tehetetlenségünk miatt, és veszíteni. (Az én népem nem tehetségtelen, nem vesztes, hiszen minket az ellenségeink szoktak legyilkolni, de a zsidókat maga a zsidó vezetőréteg áldozta fel, hiszen Adolfot maga a zsidó nagytőke juttatta hatalomra! Tehát a zsidók pénzelték a zsidóölőket! Milyen nép az ilyen?)

Ez ma nem tűnik egyszerűnek, mert éppen az ellenkező, a rossz irányba megyünk.
Újabb zsákutcába indulunk tovább, igaz, az utca elején lévő házak szépre lesznek meszelve, és csak a kanyar után vesszük észre, hogy nincs tovább.(Az tény, hogy a helyzet nem egyszerű. Ám szerintem antiszemita megmozdulás csak akkor lesz, ha azt a zsidóság kiprovokálja!)

Egy újabb elvesztegetett évtized jöhet, ami után még nehezebb lesz tovább menni.
(Nincs nekünk lehetőségünk tíz éveket elveszejteni, de szerintem nem is lesz rá szükség, mert két éven belül meg kellene oldódnia a helyzetünknek!)


üdv: BGS
Dr. Bene Gábor S.

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus?
– Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. (Az ilyen szakállas viccek is kétfélék, vagy nagy igazságot, esetleg tudat átalakító hamisságot tartalmaznak a humor leple alatt, vagy valamiféle szórakoztatási céllal létrejött jópofaság a lelke. Ez bizony nem jópofaság, hanem az első kategória, hiszen a magyar parasztember soha nem mondana ilyet, ez egy urbánus vicc!))
Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, (Mi a fene! Már konkrétan azt állítani a vita elején, hogy valami, amiről még nem is állapítottuk meg, hogy mi, új szintre lépett – ez nekem azt sugallja, hogy a cikk írója nem vitát akar, hanem kinyilatkoztat) a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? (Már a kérdés is izgalmas, mert azt sugallja, hogy vagy-vagy. Pedig a világ ennél – egyszerre – sokkal bonyolultabb és sokkal egyszerűbb is! Az én válaszom sokkal egyszerűbb a kérdésfeltevésnél: NEM! És nem csak arra vonatkozik a NEM, hogy nem lesz jobb tőle, hanem arra is, hogy nincs és NEM is lesz hazánkban antiszemitizmus! Mi magyarok ugyanis nem zsidókra és gojokra osztják a világot, hanem tisztességes emberekre és tisztességtelen bűnözőkre! Akik ma gerjesztik, hogy legyen itt antiszemitizmus, azok nem magyar lelkületűek, azok valójában ellenségei a magyarságnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy birkák vagyunk és eltűrjük azokat a megaláztatásokat, amiket az antiszemitizmus gerjesztésére használnak ellenünk, de valójában bennük sem a zsidót hanem a bűnözőt látom!
Az írást vitaindítónak szántuk. (Köszönöm! Most megnyugodtam, mert csak a vita visz előre. A bezárkózó hallgatás nem, s a tabutémák elhallgatása pedig, végképpen nem!)

Minél többet böngészi az ember a neten a fórumokat, blogokat, annál inkább erősödik benne az érzés, hogy az antiszemitizmus – és társai: a globalizáció-, multi- és kapitalizmusellenesség – észrevétlenül mindenbe beleitta magát. (kicsit szét kell nézni a világban és azt tapasztalhatjuk, hogy a kapitalizmus globalista változatát valahogy senki sem akarja olyan nagyon szeretni, mint például a világháború utáni nemzeti kapitalizmusokat. Ennek csak lehet valami oka?)
Egyre népszerűbb, úgy terjed, mint valami új bölcsesség, tao vagy zen, amivel meg lehet magyarázni a világ menetét, választ adni a problémákra, megoldásokat találni.
Univerzális, egyszerű, akár alfaállapotban is elsajátítható tudás.
Nem kell egyetemi végzettség, még olvasni sem kell hozzá, egy baráti beszélgetésen, bor mellett megszerezhető a doktori szint. (ez egy jó, olvasmányos rész volt!)
Társaságban egyre jobban lehet vele villogni, és aki megszerzi a tudást, annak megvilágosodik az élet értelme, a dolgok a helyükre kerülnek, minden átlátható lesz.
Nem egy kis tőkeellenességről vagy egyszerű zsidózásról beszélek, ami mindig volt, hanem egy igazi világmagyarázatról, egy totális filozófiáról, amivel a földkerekség minden eseménye megmagyarázható.(Azt hiszem az emberiség mindig is vágyott arra, hogy könnyen átlátható legyen számára a bonyolult világ minden szelete, ezért zsugorítják le a nagy-bonyolultat, kicsi-egyszerűre.A folyamat akkor jó, ha a lényeg nem veszik el belőle, a szubsztancia marad)

Nem én akarom megvédeni a zsidóságot, megteszik ezt ők maguk nálam jobban.
Viszont érdemes a kérdésről beszélni, sőt vitázni is, mert szerintem mi, magyarok sokat veszíthetünk az új világmagyarázattal, bármennyire is másként gondolják sokan. (nagyon egyetértek az előző két mondattal, de várom a vita alapgondolatait!)
Az ugyanis erőteljes paradoxonokat rejt magában.
(a paradoxon: szellemes, elmés mondás, szokatlan állítás, látszólagos vagy vélt ellentét vagy képtelenség.)

Az antiszemitaparadoxon

A kijelentés, hogy a zsidóságnak a nyugati világban nagyobb hatalma van, mint azt sokan szeretnék, nem nagy bölcsesség, sőt, még csak nem is antiszemita kijelentés. (Szerintem ez az első átgondolatlan és kicsit butácska megjegyzés, hiszen a zsidóság azt soha nem engedte meg senkinek, hogy helyette megállapítsa, hogy ki tesz antiszemita megjegyzést. Ennek a szónak éppen az a hatalma, hogy csak ők állapíthatják meg, hogy ki és mikor antiszemita! Azon állítás miszerint a „nyugati világban nagyobb hatalma van a zsidóságnak, mint azt sokan szeretnék” viszont értelmezhetetlen. Hiszen nem a zsidóságnak van hatalma, hanem az általa megteremtett gólemnek, a pénznek. A pénz viszont továbbadott egy fertőzést a világban, amelyet én kufárság vírusának hívok, mert aki megkapta, az származásától, vallásától, bőrszínétől függetlenül bizonyos tüneteket produkál.)
Ennek emlegetése, nem hinném, hogy nagyon fájna a zsidóságnak. (Ez sem határozható meg így! Hiszen van amikor nagyon jól szórakoznak a zsidóvicceken és van amikor nem, van amikor egy ilyen mondatot sértésnek vesznek és van amikor dicséretnek.)
Ki ne szeretné azt hallani, hogy ezek a magyarok ott vannak mindenütt, és az ő kezükben összpontosul a döntések és a tőke jelentős része? Biztosan büszkék lennénk rá. (A magyar lelkialkat más, mint a zsidóság. A magyar akkor büszke valamire, ha az, nagy nehézségek árán született, komoly szellemi vagy fizikai teljesítményt takar, s nem árt senkinek. A könnyen jött gazdagság könnyen megy is nálunk, hiszen a dzsentrik is úgy születtek, hogy elkártyázták ami „könnyen” öröklődött! Ha pedig könnyen szerezetek valamit és az másoknak kárt okozott, akkor szégyellték és legalább nem dicsekedtek vele. A mai újgazdagok dicsekvése nem magyar sajátosság, ezt importáltuk a televízión keresztül!)
Ez olyan kérdés, amiről őszintén és rasszizmus nélkül is beszélnek. (Kik? Az ősrasszisták?)
Az USA-ban időről időre vita folyik, hogy az izraeli lobbinak túlzott befolyása van-e.
Pusztán nemzetstratégiai, külpolitikai kérdésként. (Én nem igen tapasztaltam ilyet)

Ebből következően a paradoxon egyik része, hogy aki azért szidja a zsidókat, mert szerinte ők irányítanak mindent, és övék a hatalom, a pénz, és mi csak rabszolgák vagyunk, az valójában a zsidókat dicsőíti, és önmagát rabszolgának állítja be. (Van logikája a mondatnak, csakhogy fordított. Ugyanis ők vírushordozók, s így iszonyúan szenvednek, ha nem az övék a pénz hatalma. Viszont ha övék, akkor attól reszketnek, hogy elveszítik. Ez a legfőbb mozgatórugója a zsidó mozgékonyságnak: félelem a vesztéstől! S így valójában ők az igazi rabszolgák, hiszen a pénz és szerzés foglyai egész életükre.)

Igaz, lázadó rabszolgának. (Nem hiszem, hogy egyetlen magyar is rabszolgának érezné magát, de ha elérkezne ez a pont, akkor hiába tennének ellenünk bármit, mert ez a nép sok mindent eltűr, de a rabszolgaságot nem. Ezt persze ők is tudják.)

Tulajdonképpen ez nem zsidóellenesség, hanem beteges filoszemita megközelítés,
vagyis a zsidóság olyan dicsőítése, ami annak, aki teszi: rossz. (Ha ez igaz is lenne, nézzük meg, hogy kik azok, akik ebbe a hibába beleesnek? Mert józan, magyar ember nem. Igaz előfordul, hogy amikor a szemtelenségük, magabiztosságuk már nagyon eltúlzott akkor az okos parasztember köp egyet. Ám ez nem gyűlölet és nem is önkínzás, hanem a dolgok helyretétele.)
Önkínzó szemlélet. (?)

A paradoxon másik része pedig azokra vonatkozik, akik azt emlegetik, hogy ennek a hatalomnak most véget vetnek. (A zsidóság valószínűleg maga fog véget vetni ennek, mert népüket évszázadokon keresztül a saját kiválasztottsági tudatukkal elkülönülésre és szerzésre, s ezáltal folyamatos félelembe kényszeritették, majd a holokauszt feltupírozásával elültették a lelkükbe a félelem és a kapzsiság mellé a gyűlöletet is. Ezt egy nép sem bírná ki ép ésszel. Gondolj bele. Ha minden reggel azzal ébredsz, hogy a holokausztról álmodtál, mert beléd ívódott, hogy milyen rémségesen pusztították el a rokonaidat. Az emberi pszihé nem bír el mindent, s ha a holokausztról lemondana a zsidóság, akkor talán túlélheté, de így szinte lehetetlen. S ne mond, hogy lelketlenek, mert ez nem igaz. Gátlástalanok, de ez sem általános és nem kizárólagos!)

El kéne dönteniük, hogy lenyomjuk a zsidóságot, vagy ők a világ urai, mert a kettő együtt nem megy. Ha le tudjuk őket nyomni, akkor nem ők a világ urai, és nem érdemes ezért utálni őket. (Mi nem utáljuk őket, hanem sajnáljuk. Egy jeles képviselőjük árulta el egyszer, hogy: Ti sohasem tudtok bennünket annyira gyűlölni, mint mi titeket! Nagy igazságot mondott!)
Ha viszont ők a világ urai, a vulkánkitörések, a világválság, a 9/11, az Iraki háború mögött is ők vannak, akkor nincs sok esélyünk. (Tévedsz, valóban ők állnak a legtöbb gátlástalanság mögött valóban, de ettől még nem a világ urai sőt, a legjobban reszkető rabszolgái az általuk teremtett gólemnek!)
Amennyiben megpróbáljuk, országunk néhány éven belül egy banán nélküli banánköztársaság szintjén lesz, de lehet, hogy sóval hintik be a helyét. (Ha nem vetted volna észre, már régen banán nélküli ál-köztársaság vagyunk, de ezt az országot nem akarják ők sóval behinteni. Más terveik vannak vele. Viszont ez a mondat szöget ütött a fejembe. Biztosan aggódásból írtál Tibor? Mert ez mintha fenyegetés is lenne: ha nem azt teszed, amit mi akarunk, akkor sóval hintjük be a helyét! Milyen érdekes, nekem ilyen szörnyűség soha nem jutna az eszembe, neked miért?)
Tudom, a pragmatizmus nem magyar erény, sőt nálunk egy kicsit ciki is, de azért még beláthatjuk, ha ők rángatják dróton Amerikát és egész Európát, akkor miért mi lázadunk ellenük, és nem ők? (Hohó megfogtalak! Tehát nem magyar erény a pragmatizmus? Nem mérjük fel a helyzetet józanul és nem az alapján cselekszünk? Sőt megvalósíthatatlan eszmékért lelkesedünk? Elrugaszkodtunk a valóságtól? Vajon miért nem a magyar szavakat használod kedves Tibor? Talán az a „ciki”, ha nem az ősi nyelvünk szavai kerülnek ki a tollad alól, vagy ha nem használsz ”előkelően idegen kifejezéseket”? Tudod én nem szeretem, ha valaki nem elégszik meg a saját gyönyörű nyelvével. Biztos bunkó vagyok, igaz?)
Külön érdekesség, hogy legtöbbünk elcserélné fejlettségünket a dróton rángatott Nyugatéval.
Ha pedig így van, inkább nekünk is arról kéne tárgyalni a zsidósággal, hogy segítsenek bennünket is olyan naggyá és erőssé válni, mint a többi „báb” országot, akkor legalább hasznunk lenne belőle. (Óh igen. A haszon. Hát lassan nem is lesz érdekes, hogy melyik nemzet fia vagy kedves cikkíró. Hiszen ki is derült, hogy te is megkaptad a vírusfertőzést. Tedd meg, hogy józanul átgondolod, milyen tünetei is vannak a fertőzésnek? Látod erről írtam az elején. Talán még nem késő, hogy ellenállj a vírusnak - hiszen oly sokan vagyunk, akik ezt megtették, pedig tudod én is megkaptam a fertőzést, de mégsem hatalmasodott el rajtam a betegség.)
Persze ehhez le kéne győzni az érzésünket, hogy mindenki a mi országunkat akarja, mert ez itt maga a földi paradicsom. (No innen már lazán vitázhatunk, mert megsajnáltalak. Igen a földi paradicsom a hazánk! Itt éltek apáink, dédapáink és szépanyáink, itt nyugszanak a haza földjében. Ha elegyek a mélykúti temetőbe és végignézem a sírokat, legalább 8 generációt tudok megszámolni, némelyikről azt is tudom, hogy mi volt a kedvenc étele vagy nótája, egyiküknek a tulipános ládája itt áll a házamban és ha néha felnyitom elolvashatom a belevésett írását. Persze ha valakinek nem az a paradicsom, hogy otthon van a hazájában és sehol nem gyűlölettel fogadják, hanem mindenütt szeretik ahová csak megy. Ha valakinek csak a kézzelfogható forintok az érték és paradicsomot is csak számszakilag tudja elképzelni, akkor bizony számára nem ez a paradicsom! Nekem, pedig vannak gyönyörű emlékeim Upstate New Yorkból, Miamiból, Honoluluból, de soha nem gondoltam arra a földre úgy, mint a paradicsomra.)
Ugye ez a földi paradicsom viccesen hangzik, ha belegondolunk? (Belegondoltam és még jobban elszorult a szívem miattad. Pedig jó, hogy felvetetted a témát. Sajnállak, mert nem gondoltam, hogy ennyire elveszett a lelked a globalista darálóban. Találkozzunk, hátha tudok még segíteni rajtad!)

10 ezer zsidó vagy 1 millió muzulmán? (Ne tégy úgy, mintha csak ezek közül lehetne választani, mert ezt neked is érezned kell, hogy hamis a tétel!)

Vannak további kérdések is ezzel az antiszemita divattal. (Vigyázz! Mert a divatot is a pénz uralja, s ha divatozunk, akkor a pénznek hozzuk a hasznot! A pénz pedig fegyver is, amelyet te – még ha akaratlanul is – de ellenem fordíthatsz! Ne ez legyen az értékrend a számodra!)
Annak, aki utálja a zsidókat, mint láthatjuk, szeretni illik az őket utálókat. (Mennyire más világban élünk Tibor! Az én népem nem utálkozik. Nekünk nincs utálatos képünk!)
Ezzel élesen találkoztam a '90-es években, amikor Londonból hazatérve angol barátomnak újságoltam, meglepett, mennyi muzulmánt láttam.
Mire ő csak ennyit mondott: Miért, talán a zsidók jobbak lennének?

Szívesen megkérdezném tőle, mit gondol ma, de rég nem hallottam felőle.
Válasza két fontos dologra világít rá.
A látszólag hipertoleráns angolok között is előfordul egy kis zsidózás, (Kezd alakulni, s már nemcsak mi vagyunk antiszemiták a szemedben! Azt remélem tudod, hogy számtalan hajó uatasait nem engedték be az USA-ba mert zsidók voltak aki Németországból menekültek Hitler elől) és, hogy milyen gyakori gondolat a muzulmánokat preferálni a zsidókkal szemben. Európában ma több muzulmán él, mint amennyi zsidó az egész földkerekségen – és sokkal nagyobb gondot okoznak, mint a zsidók valaha is képesek lennének rá. (Tudod, nem vagyok sem zsidó, sem muzulmánbarát, mert amint említettem: mi nem így osztjuk fel a világot! Én a rendes emberek pártján állok, ám keresztény létemre mégis azt mondom, hogy érdekes, hogy a Korán tiltja a kamatszedést! Lehet, hogy ezért ez a nagy ellentét köztük? Te biztosan jobban tudod az okát. Írd meg légyszi. drbenegabor@gmail.com)
Az angolok ma már biztosan elcserélnék néhány százezer zsidóra a néhány millió muzulmánjukat, de már nem tudják. (Ha szabad megkérdeznem ezt honnan veszed, ha nem beszéltél a barátoddal?)
Mi nem küzdünk ilyen problémákkal, de a zsidó-muzulmán szembeállítással nap mint nap találkozunk.
Jönnek a tálibokat, Iránt, a palesztinokat és egyéb számunkra ismeretlen népeket dicsőítő írások a neten, és magukat komolynak gondoló sajtótermékekben is.(Küld már el a linkeket, hogy miket olvasol, mert én zsidó honlapokat szoktam egy halott zsidó barátom tanácsára olvasgatni, s ott valahogy más a hang.)

Megfontolásra érdemes külpolitikai és hosszútávú nemzetstratégia lenne országunk sorsát a harmadik világ muszlim „elnyomottjaival” összekötni? (Ekkora butaságot, ezt honnan vetted? Én még az EU-t is túlzásnak tartom, hiszen ’56 joghelyreállító szabadságharca a szabadság, függetlenség, semlegesség jelszavai mentén vívódott. S a rá hivatkozók, ezeknek éppen az ellenkezőjét valósították meg. Hát nem érdekes?)
Az EU helyett vetessük fel magunkat a Világ Tálibjainak Egyesült Szervezetébe?
A NATO helyett pedig a Hamaszba?
Tudom, jó az elesetteket és gyengéket támogatni, én is Kamerunnak szurkoltam a VB-n,
de azért a józanész jobb tanácsadó a focipályán kívül.
Hogyan vesszük majd rá a keresztény gyökerű magyar népességet, hogy térjen át a tálibok hitére, mert ez a „tagfelvétel” első kritériuma lesz. (Hihetetlen szélsőségesek a gondolataid. Majd szólok a Bolek Zolinak, aki az Iszlám Közösség magyarországi vezetője, hogy érdeklődsz az Iszlám iránt és tanulmányozd egy kicsit a témát, mert zöld erdőben jársz!)
Arról nem is beszélve, hogy a 17. századi életviszonyokat sem könnyű elfogadtatni.
Igaz, az elvekért sok áldozatra képesek az emberek. (Itt mintha kicsit tájékozatlan lennél, mert már a nyolcvanas években jártak ide az egyetemre muszlimok, akik nem éppen a XVII. Századból jöttek, sőt.)

A tréfát félretéve, a gyakorlatban már ma is komoly problémákat okoznak az EU nyugati felén az ott nagy számban élő muszlimok. (Jó, hogy félretetted mert eddig nem vettem észre a humort!)
Kezelhetetlen probléma elé állítja a kormányzatokat az EU keresztény gyökereitől idegen problémakör. (Valahogy én nem látom a keresztény gyökereket Európában, a kufárság ezt is elkótyavetyélte? Mert sehol nem hivatkozik az EU a kereszténységre, ennek mi lehet az oka? Lehet, hogy te tudod, hiszen olyan tájékozott vagy nyugati kérdésekben! Talán a nagyszámú muszlim oka?)
Az iskolában viselt csador ennek a legkisebb szelete, a francia külvárosok zavargásai, az egyre épülő mecsetek, minaretek, szaporodó terrorcselekmények jelzik a probléma súlyát.
Megalapozottnak tekintett előrejelzések vannak arról, hogy 40 év múlva Nyugat-Európa a muszlimmá válás problémájával küzd majd. (Hidd el nem kívánok muszlim lenni, de ha így lesz akkor valamit nem értek? Miért kellett ennyire sietnünk az Unióba, ha a probléma már ott kopogtat az ajtajukon. Vagy azért érvelsz, hogy a zsidók fognak majd megvédeni minket a nagy muszlim áradattól? Hiszen ha jönni akarnak, akkor a négy liberális alapelv szerint jöhetnek nyugodtan. Ugye aláírták – egyébként olvasatlanul – a fejesek?)
Vajon az antiszemita-zen tudás hívei végiggondolják ezt a lehetőséget? (Igaz elküldted nekem is a levelet, de abban azért bízom, hogy nem „antiszemita-zen” kategóriában gondolsz rám! S ha rám nem így gondolsz, akkor ne gondolj így a népemre sem! Ne értünk aggódj, mert mi túlélőfajta vagyunk!)
Lehet, hogy a zsidóság uralkodik Amerikán és rajtunk, de az biztos, hogy nem számíthatunk arra, hogy 40 év múlva többen lesznek az országunkban, mint mi, és az ő vallási szabályaik szerint kell élnünk. (Nem lehetek sem én, sem te biztos abban, hogy nem tesznek rá kísérletet. Történt már ilyen velünk egyszer Kazáriában! S a történelem ismételni szokta önmagát.)

A vesztesek elméletei (No és kire gondolsz vesztesként? A kufársággal fertőzött népekre? Mert azok valóban vesztesek, sőt ha Susan George munkáját is elolvasod, akkor rájössz, hogy mindannyian vesztesek leszünk, ha nem változtatunk a tempón és gondolkodásmódunkon.)

Azt kérdezhetik tőlem, miért érdekel engem, nem zsidóként, a kérdés?
Talán előnyt szeretnék szerezni a „megszállóknál”, vagy csak simán médiamegjelenést?
Hát nem, én a magyarságért aggódom. (Persze aggódni lehet, sőt kötelező is, de ennél fontosabb a szeretet. Szered hát a népemet és vedd észre, hogy mi mindig befogadó nemzet voltunk. Téged is befogadunk magyar létedre, csak próbáld meg a kufárvírust leküzdeni!)
Még csak hipertoleráns sem vagyok, nem hiszek egy előítéletmentes világban,
de az is tuti, hogy nem lehet az ideológia szintjére emelni az előítéleteket, az összeesküvés-elméleteket. (Látod én hiszek benne, s toleráns vagyok, még a vírusfertőzéseddel szemben is, de az antiszemitizmust ne erőltesd tovább! A zsidók a legnagyobb antiszemiták, úgy utálják a szemita arab testvéreiket, hogy amikor csak tehetik, mészárolják őket!)

Nézzünk szét a világban, hány nemzetet emelt fel az antiszemitizmus és a globalizációelleneség. (És ezek ellentétei hány országot emeltek fel? Ne viccelődj már!)

A világ sikeres nemzeteinek döntő többsége polgári, vagy ahogy másként nevezik, liberális demokrácia. (És mitől sikeresek ezek? A szennyezés magas foka miatt, vagy a hajléktalanok mennyisége, netán a műélelmiszerek és az abortuszok száma alapján? A liberalizmust pedig ne emlegesd, mert Kossuth és Deák forognak a sírjukban!)
Olyan példát találunk, amikor diktatúrán keresztül vezetett az út a sikerhez,
Dél-Korea, Kína, Taivan, Szingapúr, de a globalizáció és piacellenesség, az atiszemita-zen még egyetlen nemzetet sem tett naggyá, sőt, bátran kijelenthetjük, ezek a vesztesek elméletei. (Nem érzem magam vesztesnek! Sőt azt hiszem, hogy akkor lenne a hazám nyertes, ha önellátóvá tudna válni és újra a munkateljesítmény lenne az értékrend alapja és nem a gátlástalanság, a harácsolás, a lenyúlás. Persze tudom, hogy a társadalom jelentős részét leszoktatták a munkáról, de ha gond lesz, ez a nép nagyon tud dolgozni és kreatív!)

Olyan népeké, akik saját erejükből, munkájuk által képtelenek javítani helyzetükön,
és mivel nem képesek saját gyengeségükkel szembenézni, másra kenik hibáikat. (Ez már a progaramozás eredménye nálad. Érzed milyen jól dolgoztak a médiamanipulátorok?)

Ez a lusták és tunyák álláspontja, az örök veszteseké.(Ne vidd túlzásba, mert már a határon vagyok, hogy Salommal köszönjek el tőled! Ez teljesen Mazsihiszes szöveg!)

Ezek az elméletek, mert passzivitásra ösztönöznek, a meglévő energiákat rossz irányba terelik, ahelyett, hogy az ország valódi problémáira koncentrálnának. (Nem vagyok passzív, sőt néha túl aktív vagyok, te viszont biztosan tudod, hogy mi az ország valódi problémái? Kérlek avass be, mert ebben lehetséges hogy tudatlan vagyok!
A világ rendelkezik bizonyos adottságokkal, időnként például esik az eső, süt a nap, van globalizáció és multinacionális cégek.
Talán a zsidóságnak is nagyobb befolyása van, mint azt sokan szeretnék, de egy kis nemzet ezeket a viszonyokat képtelen megváltoztatni. (mintha ezt már ’56-ban is mondták volna nekünk, s ma a világ is úgy gondolja, hogy az első rést mi ütöttük a bolsevizmus falán!)

Két választása van: átáll a tálibok oldalára (és irány a középkor), vagy megpróbálja az adottságokat saját előnyére használni. (komolyan csak ez a kettő van? Nekem nem úgy tűnik!)
Az adottságokat lehetőségekké alakítani.(Ezt elfogadom, de ehhez másik politikai osztály kell. Amelyik nem fertőzött a vírussal, vagy ha igen, akkor ellenáll neki. Olyanra, amelyik Klebesberg és Teleki szintű áldozatokra is hajlandó a hazájáért, s nem az jár az eszébe, hogy mennyit tud ő szakítani, hanem mennyit tud profitálni a közösség, a nemzet?)

Ezzel szemben mi az adottságok miatt hőbörgünk, és igyekszünk valakire fogni gondjainkat.
A „kommunista” kormányra, aki kiszolgálja a zsidókat, a multikat, a globalizációt. (lehet, hogy ezek nagyon jól szolgálták a hazát, csak éppen közben csődbe jutatták az államot! Persze nem bűnösök ők, mert egy következménynélküli országban nincsenek bűnösök, csak ártatlanok.)

A körülmények felelősek bajainkért, mi soha. (Ellenkezőleg, csak mi vagyunk azért a felelősek, hogy nem ébresztettük fel idejében a népet álmából, s hagytuk, hogy rajtunk élősködjön a bolsevik diktatúrában megerősödött másodvonal, amely szégyentelenül kezdett hozzá a belső kifosztáshoz és adott segédkezet a külső kifosztáshoz!)

Ilyenek a vesztesek. (Ha ezek a vesztesek egyszer magukhoz ragadják a lehetőséget, akkor fel fogják virágoztatni az országot. A multik ezt nem fogják, ha zsidók, ha nem. Itt csak azok fognak komolyan tenni a magyar jövőért, akiknek valóban ez az egy hazájuk van!)

A globalizáció-ellenes és antiszemita elvek népszerűsége ott növekszik, ahol nem tudnak vagy akarnak megbirkózni a globalizáció kihívásaival, ahol nem tudják őket előnyökké formálni. (A globalizmus nem azért kártékony mert tőkés rendszer, hanem azért, mert semmi más nem érdekli csak a profit. Nem érdekli a környezetszennyezés, a munkanélküliség, a kiváló beltartlmú élelmiszerek előállítása és a munkaerőárú újratermelésének költségei.)
Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan nem globalizációellenes, és Dánia, Ausztria, Finnország sem, pedig ezen elvek szerint lehetnének.(Ezen országokban létezik nemzeti elit, de nálunk ezeket kiirtották! Lassan azonban újratermelődik, s megoldódik a helyzet, hasonlóvá válunk például Ausztriához. Ne felejtsük el, hogy 1930 és 38 között a nemzeti jövedelmünk nagyobb volt mint Ausztriáé! Mindez Trianon után és világválság közben!)

Nyugaton a globalizációellenesség szélsőbaloldali erkölcsi alapú kritika, nálunk a jobboldali világmegváltó.(Szerintem viszont nincs sem baloldal, sem jobb. Ezek frázisok és a globalizációellenesség szempontjából lényegtelenek is!)

Az antiszemitizmus és globalizáció-ellenesség nem a zen. (Most melyik a nagyobb bűn? Az antiszemitiznus vagy a globál ellenesség? Nem veszed észre, hogy te magad is érezteted, hogy a kettő valójában egy? Ezt nem én állítom, hanem te. Jó nem nevesítve de benne van a szövegedbe, s a tudatalattid így súgja!)

Nem jutunk vele sehova, még a lelki békéhez sem. (Nekem megvan, remélem te is szert teszel majd rá. Csak a kufárvirusnak kell ellenállnod és kész!)

Még ha a valós gazdasági, politikai és közbiztonsági gondok óriásiak is Magyarországon.
(Eddig erről nem is hallottam! Komoly?)
Még ha igaz is, hogy a zsidóságnak nagyobb a befolyása a kelleténél (kellete válogatja),
vagy tényleg minden zsíros üzletet ők nyernek, ahogy egyesek állítják, a hőbörgés, az ellenségeskedés, a gyűlölködés nem hoz megoldást, és nem hoz megoldást a problémákról való hallgatás sem. (Látod eddig én is erről irkáltam!)

Ezeknek a gondoknak a megoldására vannak értelmes, békés és előrevivő megoldások,
sokkal hatékonyabbak, mint az emberekben élő gonosz indulatok kiszabadítása, melyeket aztán egy ponton túl nem tudunk kezelni. (Itt álljunk meg egy pillanatra! Tehát azt vizionálod, hogy ha nem lesz „békés előrevivő” megoldás, akkor a gonosz indulatok el fognak szabadulni? Elárulom, hogy ha elszabadulnának az indulatok, azt nem lehet a magyarság nyakába varni, hiszen nem mi mondtuk be a rádióba, hogy legszívesebben minden keresztényt meggyilkolnék! Nem mi neveztük a kipát tökfödőnek vagy valami fontos zsidó tárgyat szemétnek, hanem ők nevezték a Szent Koronánkat svájcisapkának, Szent István jobbját tetemcafatnak, nem mi irtunk verset a mélymagyarokról akik „jönnek a szarból”, s nem mi próbáljuk a zsidóságot félelemben tartani, hanem ők minket. Minden adandó alkalommal próbára teszik a türelmünket és nekünk uszítják a cigányságot, akikkel békében éltünk, s bírósági úton „betiltatják a Gárdát” amely egyetlen bűncselekményt el nem követett el de fenyegetően vonul! Ha Ha!)
Nem sorolom, de lenne mit leírnom. Ám inkább idemásolok néhány részletet a Zsidó állam című könyvből, amelyet a Herzl Tivadar írt és amely rávilágít a zsidókérdés és az antiszemitizmus lényegére:
„Elnyomás és üldözés által nem vagyunk kiirthatók…A zsidóheccek nyomán mindig csak a férgese hullott le a zsidóság fájáról. nagyobb számban élnek. Ahol nincs, oda magukkal hurcolják a bevándorló zsidók. A zsidókon való felülkerekedés eme lehetetlensége csak erősíti, és elmérgesíti a gyűlöletet. A nép körében napról napra, óráról órára nő az antiszemitizmus, és még tovább kell nőnie, mert okai továbbra is fennállnak és nem küszöbölhetők ki. A távolabbi ok az, hogy a A zsidókérdés mindenütt megvan, ahol zsidók középkorban elveszítettük asszimilálódó képességünket, a közvetlen ok pedig az, hogy túltermelésünk van középintelligenciában, amelynek nincs elhelyezkedési, sem emelkedési lehetősége ,nevezetesen nincs egészséges levezetődése és nincs egészséges emelkedése.

Lefelé felforgatókká proletárosodunk el, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejűleg félelmetesen nő pénzhatalmunk”
A zsidóság ezek szerint más népekhez nem akar, sem hasonulni, sem alkalmazkodni. Ezen gondolatok tehát nem a Mein Campf, hanem a Zsidó Állam szövege. Ha valakinek nem tetszene, az tegyen panaszt a cionizmus megalapítójánál.

Meg kéne tanulni élni a világ adta lehetőségekkel, őszintén beszélni gondjainkról,
és nyerni, nem folyton mást okolni tehetetlenségünk miatt, és veszíteni. (Az én népem nem tehetségtelen, nem vesztes, hiszen minket az ellenségeink szoktak legyilkolni, de a zsidókat maga a zsidó vezetőréteg áldozta fel, hiszen Adolfot maga a zsidó nagytőke juttatta hatalomra! Tehát a zsidók pénzelték a zsidóölőket! Milyen nép az ilyen?)

Ez ma nem tűnik egyszerűnek, mert éppen az ellenkező, a rossz irányba megyünk.
Újabb zsákutcába indulunk tovább, igaz, az utca elején lévő házak szépre lesznek meszelve, és csak a kanyar után vesszük észre, hogy nincs tovább.(Az tény, hogy a helyzet nem egyszerű. Ám szerintem antiszemita megmozdulás csak akkor lesz, ha azt a zsidóság kiprovokálja!)

Egy újabb elvesztegetett évtized jöhet, ami után még nehezebb lesz tovább menni.
(Nincs nekünk lehetőségünk tíz éveket elveszejteni, de szerintem nem is lesz rá szükség, mert két éven belül meg kellene oldódnia a helyzetünknek!)


üdv: BGS