Hozzászólások:

felh.

jelszó

Belépés Regisztráció

Ma 2010. szeptember 7-e, kedd, Regina napja van.

Olvassuk

2010. január 2.

Meghalt Skrabski Árpád

 

Apukám meg akarta váltani a világot. Tizenévesen lópokrócba burkolódzva megírta az elveit. Anyukámat, Kopp Máriát is azzal hódította meg, hogy egyedül ő tudott válaszolni a világnézeti kérdéseire és kételyeire. Egy földalatti katolikus kisközösség tagja volt, amit annyira titkolt, hogy a szüleinek se beszélt róla.

Az apja azt hitte, hogy valami titkos politikai szervezet tagja, de nem tiltotta el, inkább büszke volt a fiára. Közben pedig csak kirándultak, vitatkoztak és imádkoztak Szűcs Laci, az egyik legeredményesebb feltaláló mérnök vezetésével.
Filozófus akart lenni, de akkoriban az egyetemen nem tanítottak valódi filozófiát. Különben is a tomista filozófia érdekelte leginkább. Így végül számítógépes mérnökként diplomázott, és ez erős mérnök öntudatot adott neki -, úgy gondolta, hogy holmi bölcsészek nem tudnak rendszerszemléletben gondolkodni.

Apukám Lántzky Aranka és Skrabski Árpád házasságából született. Édesanyjának a családdal együtt gyerekként el kellett menekülnie Erdélyből, ahol Szentkeresztbányán vasbányájuk és vasgyáruk volt. Egész Magyarország legjobb vasércét ott bányászták. Nagyapám pedig repülőgépmérnök volt a Weiss Manfréd repülőgépgyárban. Századosi rangot kapott, de nem volt aktív katona, a repülőgépek gyártását ellenőrizte. A háború után elvesztette a fél lábát, de ugyanolyan aktív maradt, mint előtte. Sajnos őt már nem ismertem, mert születésem előtt meghalt.

Apukám tehát mérnökként az első nagy számítóközpontok egyikének lett a műszaki vezetője, hatalmas számítógéptermeken uralkodott, amikor anyukámmal együtt a magyar lelkiállapot kutatásába fogtak. Már egyetemistaként elhatározták, hogy együtt szeretnének dolgozni. Igy össze tudták kötni kettős tudásukat, hiszen esténként az apukám számítógépén készítették el a felmérések elemzéseit. A magyar lelkiállapot első országos reprezentatív felmérését még a rendszerváltás előtt készítették el és ezt követéses vizsgálatokkal hétévente megismételték. Eredményeiket először a Magyar lelkiállapot című könyvben és sok tudományos cikkben publikálták.

(A Skrabski Árpád lánya által írt nekrológ teljes szövege itt olvasható: http://reakcio.blog.hu/2009/12/30/angyalbanda_teged_kovet )

Hozzászólások

székelya 2010. január 12. 23:47:17

Szerintem Édesapád és Mária nagyon sok tartalmasat, fontosat és értékállót tudtak tudatni a világgal, mivel ismerték (vagy szintetizálták kettejük képzettségéből és adottságából) a magyar lélek és nemzet működését. Nagy hiány elvesztése.

Samu 2010. január 27. 17:06:54


Nekem nagyon szimpatikus ember volt, nemes dolgok foglalkoztatták és nem is tudtam hogy régóta beteg... sajnálom, kicsit még élhetett volna igazán.

csicsa 2010. január 28. 20:29:32

Éppen én tartottam éjszakai örséget a kihúnyófélben lévö tábortüz mellett a Bükkben egyik túránk alkalmával, mikor borzalmas sikolyt hallottam. A táborvezetö Lacit nem mertem zavarni, ezért Árpit keltettem fel. Megnyugtatott: biztosan csak egy állat keltette a zajt.

Azóta több mint ötven esztendö telt el, és már nem emlékszem, hogy a mi a sasok vagy kardok voltunk, de egy biztos: önfeláldozásukkal és kockázatvállalásukkal ök a hösök voltak. Amit értünk tettek azt sem elfelejteni sem meghálálni nem lehet.

zsófi 2010. március 10. 22:38:38

ismertem édesapádat, interjúvoltam is, még évekkel ezelőtt.
a sors úgy hozta, hogy most jómagam is szociológusnak készülök.
nagyszerű ember volt, fogadd részvétem!

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Kapcsolódó cikkek

Olvassuk

Egyenlőség és egyenlőtlenség a mennyben [+]

A szőlősgazdáról és a szőlősmunkásokról szóló példabeszéd a mennyekben uralkodó lényegi egyenlőségről tudósít minket: aki csak az utolsó órában állt be a szőlőbe dolgozni, az ugyanakkora fizetséget kap, mint aki reggel óta fáradozott.

Teréz anya szomorúsága [+]

George atya egyszer csak váratlanul, maga sem tudja, miért, megkérdezte Teréz anyától: "Mit gondol, mi a legnagyobb baj a világon napjainkban?"

A szent inkvizíció: mítosz és valóság [+]

A Konzervatórium blog cikke

A XX. századi gondolkodásmód számára ellentmondásnak tűnik a szentet és az inkvizíciót egy napon említeni.

Vajon hányan üdvözülnek? [+]

Valaki megkérdezte tőle: "Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?" Ő ezt felelte nekik: "Igyekezzetek a szűk kapun bemenni, mert mondom nektek: sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak."

Gördeszkázval lett világhírű a lenti plébános [+]

Soha nem gondolta volna a lenti Zoltán atya, hogy egy gördeszkabemutatós Youtube-videónak köszönhetően telefonja szinte állandóan csörög, mert annyi helyről keresik újságírók. Brazíliától Oroszországig bejárta a sztori a világot.

Feltehetem-e neked az igazi kérdésemet? [+]

Interjú Nobilis Márióval

Hogyan kerülnek a történelmi egyházak a Szigetre? Hogyan találja meg a hangot egymással egy keresztény és egy „bulizós” fiatal? Az egyház és a világ közös pontja hol találkozik a felekezetek közös pontjával? Akár hajfestéssel is lehet evangelizálni? Többek között erről beszélgettünk Nobilis Márióval, a KözösPont misszió egyik alapítójával.

Személyi változások [+]

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros a következő személyi változásokról döntött az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében.

István, 08.20. – Ezertíz év alapjai [+]

Borbás Barnabás cikke a Konzervatóriumon

Üdvözölhető, hogy sok év után idén először nem ormótlan Red Bull-os dobozok szegélyezik a város központi tereit, esetleg nagyobb érvényesülést hagyva más jelképeknek.

Ne akarjunk lelki mesterek lenni! [+]

5 éve halt meg Roger testvér

Öt évvel ezelőtt, 90 éves korában gyilkolták meg a Taizéi Közösség alapítóját. A közösség alapítójára emlékezik a KNA hírügynökség Alois testvérrel készített interjúja.

Román-magyar koprodukció nyerte locarnói filmfesztivál ökumenikus díját [+]

Marian Crişan Morgen című, román-magyar-francia koprodukcióban készült filmje nyerte el a 63. locarnói filmfesztivál ökumenikus zsűrijének különdíját.

© IGEN 2007-2010ImpresszumMédiaajánlatAdatvédelemPartnereinkRSSRSS HozzászólásokFacebookoniWiW-enTwitteren